Egy friss kutatás szerint többnyire 60 éves korunkra lesz a legtöbb önbizalmunk (az idős kor előnyei… J ). Nem a húszas évek azok, s nem is a kisgyerekkor. Bár ezekben az időszakokban erősödik, mintegy alapot szerez magának. A tinédzserkor még a kritikus, amikor eléggé stagnál, kellő támogatással indulhat újra növekedésnek.
Emiatt is egyik legnagyobb kihívás a szülőnek a gyermeke énképét, önértékelését, önbizalmát egészségesen gondozni.
Egy kis teszt:
Gyermekünk önbizalma egészséges, ha:
- egyedül is örömmel tud „dolgozni”
- egyre inkább felelősséget tud vállalni azért, amit tesz
- frusztrációját tanulja kezelni (hiszti vagy tehetetlenség reakciói helyett)
- fogadja a kihívásokat
- képes érezelmeit felvállalni és megfogalmazni egyre jobban
- gyermekünk alacsony önértékelésének lehetséges jelei:
- leértékelően és kárhoztatóan minősíti magát és cselekedeteit
- szorong, ha más véleményt kell mondjon róla
- mások gyengeségeit szereti hangsúlyozni
- túl könnyen befolyásolható
- kerüli a kihívásokat, új helyzeteket, ahol kiderül, hogy kicsoda, vagy mire képes
Mivel segíthetem gyermekem önbizalmát?
- önállóságra bátorítás kicsi kortól (tökéletesség helyett óvodás korban az önállóságot dicsérni)
- elővigyázatosan a teljesítmény megerősítésével, inkább a jellem legyen előtérben, a teljesítmény mércéje így nem lesz alacsony. (A kor haladtával viszont fontos hangsúlyozni, hogy nem elég megtenni valamit, a tőlünk telhető legkiválóbban tegyük meg azt, mint aki Istennek akar tetszeni elsősorban!)
- egészséges rizikók vállalása (kockázatos kihívások) -a társasjáték alkalmas eszköz ennek elkezdésére
- dönteni engedni, s ezt kisebb dolgokban elkezdeni (s vállalják a következményt utána – hogyan öltözött fel, hogyan terített meg, hogyan oldott meg egy problémát pl.)
- házimunkába bevonás a fokozatosság elvével és felelősségre vonással.
- növény vagy kis állatuk gondozásával való megbízása
- gyülekezetben, mindennapi életben a szolgálatba bevonás a szülők mellett
- a hibázás pillanatát azonnal használjuk ki az önértékelés segítésére, mielőtt kudarcba fulladna a gyerek (miben vagy jó, miben kell fejlődni) ahelyett, hogy kudarcnak ítéljük -megtanítani, hogy az a kudarc, ha „nem folytatja, nem próbálja újra” .
- egészséges mérce és célkitűzés korának megfelelően, a szülő példamutatásának(!) hitelességéhez mérten
- hiteles dicséret és jutalmazás (jellemre inkább, mint teljesítményre, PL a szorgalom, az ismeretek céltudatos felhasználása a kitűnő, vagy a jobb jegy elérésekor, ).
I. Érezze magát egyedinek és értékesnek! – hangsúlyozzuk, hogy Isten igéjére alapozzon!
Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.
Zsoltár 139:13-14
I Mózes 1:27, Efézus 2:14
Ne mások megerősítésére alapozzon csupán, s még a szülő is hibázhat… Ha ezekből táplálkozik csupán, hajlamos lesz mindig másoktól kicsikarni az elismerést, bátorítást. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy minden ember különböző: leginkább a testvéreikkel lehet ezt megtenni. MINDIG POZITIVAN HASONLÍTSUK ÖSSZE ŐKET! Hisz mindent Istentől kapott mindenki. Jakab 1:17. Ünnepeljük a különbözőségeiket! (Tini korban szeretettel inteni is lehet, ha kárhoztató megjegyzést, negatív véleményt mond külsejéről, adottságairól: Istent hibáztatod, amikor magaddal nem vagy megelégedve.) Egyedi és értékes minden ember Isten szemében, ő csak tudja, ha ő alkotta! Ha a szülő ezt hiszi és vallja önmagáról, a gyereknek is természetessé válik az igazság! 🙂 Lányoknál különösen törékeny az önbizalom, a külsejükkel való megelégedés. Apák és fiú testvéreknek óriási szerepük van ebben!
II. Legyenek célkitűzései!
Ne hallgassuk el kicsi korban sem a bűnös eredetünk: Róma 3:23, de mindig tegyük hozzá, hogy a bűnös gyerekek is jöhettek Jézushoz Márk 1O:13-16. Ugyanakkor az új élete feltétel arra, hogy megtalálja küldetését az életben. Erre fókuszálva bátorítsuk a helyes apró célkitűzésekre is.
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.
Jeremiás 29:11
III. Próbálja újra és újra!
Kitartásra, hűségre nevelni őket!!!
Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.
I Kor. 4:1
Módszerek, játékok, amelyek segíthetnek:
- a közös rajzolások vagy egyéni rajzok, s azok folyamatában való beszélgetés: Rajzolja le a mai nap sikereit, örömét! Fesse ki a színezőn azokat a gyerekek, akik tetszenek neki (ezután rávilágítani, hogy minden gyermek szép, tehetséges stb.)
- magazinokból vágjon ki olyan tulajdonságokat, szavakat, amelyeket szeretne, hogy az emberek róla mondjanak. Beszéljük át, hogy melyek helyesek, Isten igéje szerint is jó célkitűzések. Készítsünk belőle plakátot, mellé a gyerek fényképével, s tegyük ki a szoba falára, vagy ahová ő szeretné.
- lefekvés előtt, imádsága előtt kérhetjük, hogy emlékezzen vissza a nap győzelmeire, áldásira magával kapcsolatosan. Adjunk érte hálát Istennek!
- a családi áhítaton, kérhetjük néha, hogy mindenki mondjon a mellette ülőről egy dolgot, amiért hálás érte, vagy amit csodál benne. Adjunk hálát ezért. Kis tinédzser gyerekekkel születésnapon is csodás gyakorlat, ha a születésnaposról mindenki felsorol valamit, s úgy adnak hálát az életéért.
- ugyanez a gyakorlat imádság előtt, csak azt kérjük, hogy mindenki mondjon el egy személyes félelmét (tanulja meg legyőzni önmagát s ezeket a félelmeket is a Jézusba vetett hitével)
- tanítsuk meg helyes módon kikapcsolódni. Gyakorlattá válhat, hogyha rossz kedve van, ha valami rosszul esett, keressen egy zugot, (legjobb z udvaron, természetben) ahol gyönyörködhet Isten teremtett világában. Lehet ez kedvenc házi állatával való foglalkozás is vagy kerti foglalatoskodás. Ha ez gyakorlattá válik, kevésbé nyúl később telefonhoz vagy hasonló eszközhöz kikapcsolódásként, ami nem oldja a frusztrációt, hanem talán növeli, hisz a közösségi oldalon szembesülnek még több negatív hatással.
- legyünk kreatívok és hitelesek a dicséretekben. Az „ügyes vagy” mondatot sok más mondat is helyettesítheti: Milyen sokszor megpróbáltad, látszik is a munkádon, az eredményen a fáradozás! Ugyanakkor a kudarcoknál is értékeljünk: Ezt nagyon ügyesen csináltad, de az még nem sikerült tökéletesen. Mindenki hibázik. Látod, nekem sem ment elsőre, de egyszer sikerülni fog! Nem győztél, de jobban sikerült, mint a múltkor. Nem győztél, de ez a játék a szerencsén múlik.
Zárszó:
Legszebb megerősítés, amit gyermekünknek mondhatunk: SZERETLEK! (legyen ez megfontolt, „súlyos szó” ne túl gyakran és ne túl ritkán. A helyes önértékelés az Isteni szeretetből táplálkozik, melynek a szülő csatornája lehet.)
Minden szép fenti gondolat mellett a helyes önértékelés megerősítése mellett fontosabb a gyermekünket ALÁZATRA TANÍTANI. Tanítani kell (Jézus is erre mondta azt ilyen hangsúlyosan, hogy: „tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd és alázatos szívű vagyok…). Az alázat pedig nem az, hogy kevesebbet gondol az ember magáról, hanem hogy kevesebbet gondol magára!
„A te önbecsülésed, önbizalmad milyen? Beszéljünk róla!”
(Elhangzott: Szülőértekezlet másként, Bethlehem óvoda, Nagyvárad)
